Isteni dózis (prédikáció, Húsvét utáni 4. vasárnap, 2016.04.24.)
textus:
Jak 1,16-21
„Ne
tévelyegjetek, szeretett testvéreim: 17 minden jó adomány és
minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság
Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és
árnyéknak váltakozása. 18 Az ő akarata szült minket az igazság
igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk
teremtményeinek.
19 Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, 20 mert az ember haragja nem szolgálja Isten igazságát. 21 Ezért tehát vessetek el magatoktól minden tisztátalanságot és minden gonoszságot, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja tartani lelketeket.”
19 Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, 20 mert az ember haragja nem szolgálja Isten igazságát. 21 Ezért tehát vessetek el magatoktól minden tisztátalanságot és minden gonoszságot, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja tartani lelketeket.”
Jakab
apostol levelét ha egy szóval akarnám jellemezni, akkor azt
mondanám, hogy "aprópénz". No nem azért, mert annyit
ér, csak "aprópénzt", nem is azért, mert valami zörgős,
vagy pénzügyes dologról szól. Azért nevezném aprópénz
levélnek, mert kitűnően váltja aprópénzre a húsvét, a
feltámadás és a Krisztus követés egyes lényegi
részeit.
Az életről szól az evangélium fényében. Sok komoly és hasznos
üzenet van benne, érdemes forgatni. Tegyük
ezt ma mi is.
Különösen
is jó ez
az
egyházi évnek ebben a szakaszában, hiszen a húsvét utáni
vasárnapok oka és célja pont ez az aprópénzre váltás: mit
jelent nekem a gyakorlatban és a mindennapi életben az, hogy
Krisztus meghalt és feltámadt értem és én őt követem.
Jakab
apostol három "lépcsőt" ír le ebben a szakaszban. Az első, a
kiindulási pont: Mi jön Istentől? Mire számíthatok tőle? A
második: Mi történik velem? És a harmadik: Mit kell tennem? Ezek
kérdések fogják a mai vizsgálódásunk vázát képezni, nézzük
meg ezeket sorban.
1.
Mi jön az Istentől? Mire számíthatok tőle a Krisztus
követésemben? Jakab a fejezet első felében - ami nem képezi a
textusunk részét - végig a kísértésről és a nehézségekről
beszél. Azt szögezi le, hogy mindez nem Istentől jön, senki ne
mondjon ilyeneket, hogy az "Isten kísért engem". És
ennek egyenes folytatásaként írja, hogy Istentől nem a rossz jön,
hanem "jó
adomány"
és "tökéletes
ajándék"
- így fogalmaz Jakab. Nem konkretizálja, hogy mik ezek a jó
adományok és tökéletes ajándékok, de már a megfogalmazás és
biztat bennünket.
Ugyanis
ha
jól megvizsgáljuk ezeket a fogalmakat akkor kincsekre lelhetünk.
Az eredeti görög szövegben az "adomány"
szó így hangzik: "doszisz". Nem nehéz egy általunk
ritkábban-sűrűben használt szót felfedezni benne: a dózis.
Istentől származó jó dózis - írja Jakab. Minek van dózisa?
Hagyományosan, a hétköznapi szóhasználatban többnyire két
dolognak: a gyógyszernek, ami gyógyít, helyrehoz, segít, ami jó,
és valamiféle ártalmas dolognak, méregnek, ami pusztít, öl,
rombol, egyszóval rossz. Nem mindegy hát, hogy miből
kapunk mekkora
dózist! Ennyit
vagy annyit? Ebből,
vagy amabból? Az Úr nekünk jóból és megfelelő mennyiséget
akar adni, nem véletlen a második dolog, amire számíthatok az
Istentől az a "tökéletes ajándék". Megfelelő
mennyiség (jó dózis) és a legjobb minőség (tökéletes
ajándék)! Hát
erre
számíthatok bizton az Úrtól! Ezt hozta el nekünk a húsvét,
Krisztus evangéliuma, örömhíre, amely nyitva áll nekünk, s
amelyet most aprópénzre váltunk.
2.
Így jutottunk el a második kérdésünkig: Mi történik velem? Mi
történik velem, ha megkapom mindazt az Úrtól, amiről eddig
beszéltünk? Mi lesz akkor, ha megérint, ha megszólít, ha
elfoglalja az őt megillető helyet az életemben? Változás fog
történni. Mert ha valakit megszólít az Isten, akkor ott nem
maradhat minden ugyanúgy, valaminek változnia kell, valaminek át
kell formálódnia, jobbá kell válnia!
Jakab
egy nagyon erős képet használ erre változásra: "Az
ő akarata szült minket".
Mi a szülés és a születés? Valami egészen újnak, egy új
életnek a kezdete. Én
ott voltam a kislányom születésénél, és azt mondhatom nem
egyszerű, de valami egészen különleges dolog. Bizton
azt mondhatjuk, hogy nem csupán azért erős ez a kép, amit Jakab
használ, hogy figyelemfelkeltő legyen hanem azért is, mert híven
tükrözi magát a folyamatot, amit le akar írni. Olyannyira
megváltozik az ember az Isten szeretetének fényében, hogy az
felér egy születéssel. Nem véletlen, hogy a Szentírás sokat
beszél új életről, és új teremtésről (2Kor 5,17; Róm 6,4).
3.
És nézzük a harmadikat: Mit kell tennem? Mi következik az Isten
ajándékából és átformáló szeretetéből? "19
Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember
gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra,
20 mert az ember haragja nem szolgálja Isten igazságát. 21 Ezért
tehát vessetek el magatoktól minden tisztátalanságot és minden
gonoszságot, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét,
amely meg tudja tartani lelketeket."
Jakab arra biztat bennünket, hogy gyakoroljuk ennek a megváltozott
életnek a "következményeit", s mutassuk, éljük meg
annak gyümölcseit. Hiszen a Krisztus követő ember a Mesteréről
vegyen példát. Halljuk meg az igét, megfontoltan szóljunk és
igyekezzünk mindezt a lehető legkevesebb negatív indulattal,
haraggal. Utasítsuk el, ami rossz és fogadjuk be ami jó.
Könnyű
ezt mondani! - tehetnénk hozzá - de megtenni sokkal nehezebb. És
valóban, ebben van igazság, de tartsuk szem előtt, hogy mindez egy
ajándék következménye, és első sorban a legnagyobb ajándéké,
aki maga Krisztus. S az ebből táplálkozó megváltozott élet, s
képesség tenni a jót és elutasítani a rosszat is az, ajándék.
Éppen ezért fejezi be Jakab így az textust: az ige tud megtartani
benneteket.
A
mai igénk a tavaszi belső "nagytakarítás" igéje. Bár
már jócskán benne vagyunk a tavaszban, de mindig aktuális a
rendezkedés és "belső terek és helyek" felülvizsgálata.
Hogyan állok az Krisztus követésben? Felfedeztem már az életemben
az Isten ajándékait, s hogy mit kell tennem velük? Mert abban száz
százalékig biztos vagyok, hogy mindannyiunk életeben ott vannak
ezek az ajándékok a megfelelő dózisban! Legyünk nyitottak és
befogadók az Isten felé, s tőle jövő kegyelemre! Ebben is ő
segítsen bennünket! Ámen
Megjegyzések
Megjegyzés küldése